„Nincs semmilyen pszichológiai korlát a lépéseinken”, és „egyáltalán nem aggódok se a koronavírus járvány miatt indított eszközvásárlási programunk, se a korábbi programunk miatt” – hangsúlyozta több vezető európai lapnak adott, hétfő este közzétett interjújában Christine Lagarde.
Az Európai Központi Bank vezető közgazdásza, Philip Lane szerint az eurózóna gazdasági aktivitása leghamarabb 2021-ben éri el a járvány előtti szintet. Elmondta azt is: ha szükséges, tudnak módosítani a kötvényvásárlási program méretén és időtartamán.
Őszig Angela Merkel kormányának hadügyminisztere volt, most az Európai Bizottságot vezeti Ursula von der Leyen és a legfrissebb jelek szerint ők ketten valami olyan nagy dologra készülnek, ami egyszerre pipálná ki a koronavírus-válságból való uniós helyreállítás feladatát és védené ki az Európai Központi Bank kötvényvásárlási programjának német alkotmánybírósági elkaszálását. Látszólag két teljesen különálló témáról van szó, de váratlanul mégis összekapcsolódtak és (kényszerből) a szorosabb gazdaságpolitikai integráció felé terelhetik az Európai Uniót. Sőt, Merkel szerdán már politikai unióról is beszélt. Mindez, illetve a két témával járó következmények több szempontból is kifejezetten nyugtalanítóak lehetnek az Orbán-kormánynak, hiszen alávágnának a magyar gazdaságstratégiának és a nemzetállamok laza együttműködését szorgalmazó modellnek is.
"A német alkotmánybíróság elhíresült múlt heti döntése főként azért fontos, ami mögötte van. Olyan közegben született, amiben EU-országok hatalmi és gazdasági érdekellentétei elegyednek ideológiai konfliktussal és az EU működtetését övező véleménykülönbségekkel. A hajdani közös piac még úgy volt zömében technokrata projekt, hogy a résztvevők politikailag homogénok voltak. A mai, eseménykövető Unió úgy válik egyre inkább politikaivá, hogy éppen politikailag megosztottabb, mint valaha. A karlsruhei döntés ennek valahol terméke is, befolyásolója is. Amit viszont helyesebb tágabb összefüggésben nézni" - vezeti fel hosszabb vélemény cikkét Fóris György EU-elemző, az ELTE "EU-válságok" kurzusvezetője, majd tágabb kontextusba helyezi az említett döntést. Az alábbiakban teljes terjedelmében közölt írás a szerző blogján és így a Portfolio bloggyűjtő oldalán is megjelent.
Bár továbbra is az elvi lehetőségek között szerepel, az Európai Bizottság inkább kötelezettségszegési eljáráson kívül próbál megegyezni a német kormánnyal a karlsruhei alkotmánybíróság ítélete után előállt helyzetről – írja a Bruxinfo saját információi alapján. A német elnök által vezetett Bizottság óvatos irányváltásának az lehet az egyik oka, hogy a szóban forgó ügyben sérülne az igazságszolgáltatás függetlenségének uniós alapelve, továbbá az, hogy az alkotmánybíróság döntésének megváltoztatására úgysincs lehetőség, „hiába” indítanának kötelezettségszegési eljárást az ország ellen. Az egyik kerülőút egyébként az lenne a direkt német-német összecsattanás helyett, ha az EKB indítana kötelezettségszegési eljárást, miután az általa működtetett eurórendszer egyik tagját (a Bundesbankot) kitiltják az eszközvásárlási programból a német alkotmánybírósági döntés miatt.
A mai elemzésünkben leírt egyik ütközőzóna máris látványossá vált, ugyanis félreérthetetlenül határozottan visszaszólt közleményében az Európai Unió Bírósága a német alkotmánybíróságnak annak keddi, Európai Központi Bankot érintő döntésére. A luxemburgi uniós bíróság üzenetének lényege: csak nekünk van hatáskörünk megmondani, hogy az EKB jól csinálja-e, amit csinál, és mi már 2018-ban eldöntöttük ezt, úgyhogy ne szóljatok bele. Másrészt mi az EU Bíróságaként felette állunk a tagállami bírósági rendszereknek, amelyeknek egyébként is kötelességük végrehajtani az uniós joganyagot, ha pedig ez mégsem történne meg, akkor az veszélyeztetné az uniós jogrend egységességét, és sérülhetne az unión belüli jogbiztonság.
Gigantikus jogi és hatalmi harcot indított el a német alkotmánybíróság keddi határozata, amelynek úgy kell megfelelni, hogy közben se az Európai Központi Bank, se a német Bundesbank függetlensége ne sérüljön és közben például az olasz államadósság is finanszírozható maradjon az alacsonyan tartott kötvényhozamokkal. Ebből a sokfrontos harcból pedig már rögtön érezhetjük, hogy itt valami tényleg extrém dolog történik, ami az Európai Unió és benne az eurórendszer alapjait is megrengetheti.
Miután kedden a német alkotmánybíróság az Európai Központi Bankot lényegében megfeddő döntést hozott és az eszközvásárlási programjának alaposabb indoklására kényszerítette, felháborodásának adott hangot ma az olasz miniszterelnök. Ez nem véletlen, hiszen az EKB pénznyomtatási programjának egyik legnagyobb haszonélvezője éppen Olaszország, a program végrehajtásába pedig az EKB iránymutatásával a német jegybankot is bevonták és éppen a Bundesbank további részvételét tiltaná el a német alkotmánybíróság ebből a programból.
Az Európai Központi Bank 5 éve elkezdett, immár bő 2 ezer milliárd eurós, eszközvásárlási programja (PSPP) nem sérti a monetáris finanszírozás tilalmát, de mégis aránytalan gazdasági és pénzügyi következményei vannak, ezért az EKB túllépte hatáskörét - lényegében ezt mondta ki ma a német alkotmánybíróság. A karlsruhei bíróság ezért előírta a német szövetségi jegybanknak, a Bundesbanknak, hiszen csak rá terjed ki a joghatósága, hogy legkésőbb 3 hónapon belül hagyja abba ezt az eszközvásárlási programot és a már megvásárolt kötvényeket is adja majd el. Mindezen német alkotmánybírósági döntés alól azonban van egy fontos „kiút”, ami végülis reményt ad arra, hogy mégsem akad meg az EKB és vele együtt a német jegybank kötvényvásárlási programja, igaz a döntés értelmezése nem könnyű. Az EKB Kormányzótanácsa ma este 6-tól válságtanácskozást tart, amelyen értelmezik a bírósági döntést és kitalálják a további menetrendet.
Április végéig csatlakozik Bulgária az eurózóna előszobájának is nevezett ERM-2 árfolyamrendszerhez - mondta pénteken Bojko Boriszov bolgár miniszterelnök.
Luis de Guindos, az Európai Központi Bank alelnöke szerint a közös európai kötvény nem az egyetlen, és nem is a leghatásosabb eszköz a koronavírus elleni harcban.
Az Európai Központi Bank kész növelni az eszközvásárlási programja összegét, ha az szükséges – mondta el az EKB elnöke, Christine Lagarde. Az eurózóna jegybankja ezzel immár egyértelműen a „kerül amibe kerül” szemléletre váltott.
A görög miniszterelnök 10 milliárd eurós csomagot jelentett be a gazdaság megsegítésére. Azt is kiemelte, hogy az Európai Központi Bank eszközvásárlásával "új fegyver" került a kezükbe.
A drámai szerdai eurózónás kötvényhozam emelkedés láttán éjjel egy 750 milliárd eurós kötvényvásárlási programot jelentett be az Európai Központi Bank, amelynek hatására csütörtök délelőtt hatalmasat estek az eurózónás periféria államok kötvényhozamai, különösen az olasz papírok hozamai.
Csak percekig tartott ki az örömködés szerda éjjel az amerikai határidős részvényindexekben arra a bejelentésre, hogy az EKB év végéig 750 milliárd eurónyi eszközt fog megvásárolni az eurózónában, majd újra hanyatlottak.
A koronavírus miatt kialakult piaci és pénzügyi pánik csillapítására, illetve az inflációs várakozások meredek esése nyomán az Európai Központi Bank ma bejelentette, hogy bár az eddigi irányadó mínusz 0,5%-os rátáját nem változtatja meg, de likviditásnövelő, illetve a kereskedelmi bankok kkv-hitelezését támogató programba kezd, sőt az eszközvásárlási programját is részben újraindítja év végéig. Christine Lagarde EKB-elnök a kamatdöntési sajtótájékoztatón azt mondta: a koronavírus nagy, de csak átmeneti sokkot okoz a világgazdaságnak, az eurózóna kormányainak most költségvetési költekezésbe kell kezdenie és az EKB is megtesz mindent a maga (korlátozott) eszközeivel a helyzet csillapítására.
Hiába az arany menekülőeszköz szerepe, most szakad az árfolyama a többi eszközzel párhuzamosan. 2008-ban hasonló folyamatoknak lehettünk szemtanúi, a történelem újra ismételheti magát.
Ma tart kamatdöntő ülést az Európai Központi Bank és ennek eredményéről 13:45-kor tesz bejelentést, majd 14:30-tól Christine Lagarde új EKB-elnök magyarázza el ezeket. A fő téma a koronavírus negatív gazdasági hatásainak lehetséges orvoslása mellett a pénzpiaci pánik lesz. A mai döntés azért is különösen érdekes, mert az EKB-nak csak korlátozott eszközei vannak a mínusz fél százalékos irányadó ráta mellett, így a piaci kedélyek csillapítására a kis kamatvágás mellett akár a mennyiségi lazítás eszközéhez is nyúlhat a kkv-knak nyújtott támogatások mellett.
Ha nem kezdenek összehangolt lépések mentén költségvetési lazításba a tagállamok, az eurózóna a 2008-ashoz hasonló nagy válsággal nézhet szembe – figyelmeztette tegnap este a rendkívüli, telefonkonferencián lebonyolított EU-csúcs résztvevőit Christine Lagarde EKB-elnök, írta saját forrásai alapján egybehangzóan a Reuters és a Blooomberg. Ma délelőtt közben Angela Merkel német kancellár máris belengette, hogy nyitott a költségvetési költekezésre és az azt korlátozó szabály eltörlésére.
Egy 1500-1600 milliárd eurós keretösszegű, azaz az összeurópai GDP 10%-át elérő gigantikus mentőprogramban gondolkodik az Európai Bizottság két uniós biztosa, akik a hétvégén több európai lapban is levezették ennek kereteit.